Gyerekkönyvek - egy blog a mesélésről felnőtteknek

4 érdekesség a legnagyobb olvasással kapcsolatos vitáról – 2. rész

2022. október 05. 09:04 - Gyerekkönyvek.net

Komolyabb témáról lévén szó a múlt héten csak a lista feléig jutottunk, de szerencsére nem kell tovább várnod, lássuk a 3. és 4. érdekességet is!

 

3. Mi a helyzet a szóképes olvasással?

A gyerekeknek a fonikán kívül másfajta módszerekre is szükségük van a “kód” feltöréséhez. Egyes diákoknak például segítségre van szükségük a szemmel való követésben, például egy oldalnyi szöveg át- és lefelé követésében.

Nagy kérdés a látott szavak száma. Amikor a fonikát fej-fej mellett tesztelik a szavak memorizálásával szemben, minden esetben a fonika nyer. De a fonikát is tanító szómemorizációs programok is rendkívül jól teljesítenek.

Természetesen memorizálással is meg lehet tanulni az olvasást. Kínában például minden gyerek így tanulja meg az ottani írásjeleket, mert az nem egy fonetikus nyelv. De ez a módszer jóval nehezebb. Sok kisgyerek küzd a memorizálással. Ez a módszer rengeteg ismétlést igényel, és az így megtanult szavakat hamar elfelejthetik a kicsik.

Timothy Shanahan, a téma professzora azt állítja, hogy ha a gyerekek a fonika segítségével egyszer szilárd fogalmuk van a dekódolásról, akkor nagyon gyorsan megtanulják a szavakat.

“Olyan, mintha a fonika egyfajta ragasztó lenne, amely lehetővé teszi a szavak gyors megtanulását” – mondta. “Ha csak emlékezetből próbálnak sok szót megtanulni, az egyszerűen nem hatékony és túlterhelő egyes gyerekek számára.”

Az biztos, hogy van egy csomó olyan alapszó, amelyet nem lehet könnyen kiejteni. Kutatók szerint a gyerekeknek ezeket a trükkös szavakat szóképes módszerrel kellene megjegyezniük. A tanároknak azonban meg kell próbálniuk minimalizálni az ilyen módon memorizálandó szavak számát. Nincs értelme például a “zöld” szót látószóként memorizálniuk a tanulóknak, mivel az tökéletesen követi a fonikai szabályokat.

4. Hogyan állunk az olvasásértéssel?

Ha azt szeretnénk, hogy gyermekeink nagyszerű olvasókká váljanak, akik minden alkalommal kiválóan teljesítenek a szövegértési teszteken, akkor a legfontosabb tanítandó dolgokat talán egyáltalán nem is az órán kell elsajátítaniuk.

“Hosszú távon a gyerekek olvasási teljesítményét alapvetően az határozza meg, hogy hozzáférnek-e a tartalomhoz, a természettudományokhoz, a társadalomtudományokhoz és a világról szóló dolgokhoz” – mondta Darling-Hammond – “mert az, hogy mit értesz meg abból, amit olvasol, attól függ, hogy tudod-e összekapcsolni olyan fogalmakkal és témákkal, amelyekről van némi tudásod”.

Éveken keresztül a pedagógusokra nagy nyomás nehezedett, hogy csökkentsék az olyan dolgokra szánt időt, mint például a természettudományok, vagy művészetek, hogy több időt szánjanak az alapokra: az olvasásra, az írásra és a matekra. De ez egy elhibázott döntésnek bizonyult. Sok gyermeknek kifejezett olvasás oktatásra van szüksége ahhoz, hogy dekódolja a betűjeleket és folyékonyan olvasson, de az olvasásértés az egész iskolai nap folyamán fejleszthető. Ha csak egy jó dolog származik ebből a vitából, az reméljük, hogy az a “kiegyensúlyozott” órarend lesz.